Szívtől szívig-dobókocka és Dobó Bobó négy generációs önismereti társasjáték ajánlása

Mindennapi pedagógiai munkánk során nem kis feladat, hogy a tananyag ismertetése mellett a gyerekek érzelmi nevelésével is foglalkozzunk. Bizony nagyban befolyásolja diákunk órán való aktivitását, hogy éppen milyen érzelmi hatásoknak van kitéve. Milyen az otthoni légkör, vannak-e barátai, van-e nehézsége a tanulásban, és így tovább. Felső tagozatban tanító pedagógusként gyakran okoz fejtörést, hogyan tudok a kamaszok lelkéhez közelebb férkőzni? Hogyan tudom őket önismeretükben, személyes boldogulásukban segíteni, támogatni?

Ebben a helyzetben számomra nagy segítséget jelent a Szívtől szívig-dobókocka és az érzelemkártyák társasjáték, amely a Csillaggyertyafény Alapítvány révén került a birtokomba. A dobókockának és érzelemkártyáknak elsősorban etika órán veszem nagy hasznát. Nagyon egyszerűen szoktunk dolgozni vele. A gyerekekkel körben ülünk, ez oldott légkört teremt. Megkérem őket, hogy a kártyák közül válasszanak ki legalább egyet, vagy kettőt, amelyik kifejezi az aktuális érzelmi állapotukat, és ami megosztható a többiekkel, és mondják el, hogy miért azt választották.

A kártyák használata közben látszik, hogy vannak gyerekek, akik gyorsan és árnyaltan tudnak érzelmeikről beszélni, és vannak, akiknek több idő szükséges ehhez. Ahogy telik a tanév, ebben is egyre ügyesebbek lesznek. Az érzelmekről való beszélgetés megnyugtatja a gyerekeket, együttérzővé teszi őket a másik problémája iránt. Segít elsajátítani, hogy ne vágjanak egymás szavába, és hallgassák meg a másikat.

Az érzelmek megnevezése tudatosítja, ami zajlik bennük, elindít egy lelki munkát, ami történhet egyénileg, vagy a csoport és a pedagógus segítségével is. Etika órán nem egyszer fordult az elő, hogy ez az érzelem megfogalmazó kör pozitívan sikerült, hogy mély beszélgetéseket indított el: barátságról, a sport jelentőségéről, alkohol függőségről, családi kapcsolatokról. Ezek a beszélgetések a gyerekek mindennapi életéről szóltak, és mély nyomot hagytak mindannyiunkban.

Egyik alkalommal egy fiú rövidebb gondolkodás után megfogalmazta, hogy magányosnak érzi magát. A kérdésre, hogy otthon, vagy az iskolában érzi-e ezt inkább, azt felelte, hogy az iskolában. Következő héten ezt újra megismételte (a „magányos vagyok” érzéskártyát húzta újra). Harmadik héten pedig arról számolt már be, hogy elkezdett tenni azért, hogy változtasson ezen a helyzeten, amiben éppen van. Ez a példa mutatja, hogy a tanuló kifejezhette negatív érzéseit, meghallgattuk, nem árasztottuk el tanácsainkkal, de szeretettel kísértük őt, és segítettünk abban, hogy a változást ő maga indítsa el, és érlelje meg magában. Megtörtént a kapcsolódás.

Egy másik alkalommal éles vita alakult ki a gyerekek között egy olyan témában, hogy egy bukáshoz közeli tanulónak szabad-e olyan egyesületben sportolni, ahol mindennap edzés van. Itt az érzelemkártyák annak tudatosításában segítettek, hogy kétség, feszültség van a fiatalban, nem tudja, hogy mit kellene tennie. Itt engedtem, hogy az osztálytársai elmondják a véleményüket az eset kapcsán, de a döntést természetesen az érintett hozta meg szüleivel.

Egy nagyon nehéz esetre, épp a dobókocka világított rá. Egy 7. osztályos fiatal azt fogalmazta meg, hogy ő annyira elkeseredett, hogy az öngyilkosságon gondolkodik. Nagyon nehéz volt ezt a helyzetet osztálytársai előtt megfelelően kezelni. A vele való személyes beszélgetés során feltárult egy elakadt gyász, amelyet nagyapja halála váltott ki. A gyermeket szakemberhez küldtem. Ebben az érzelemkártyák az elakadást és a problémát segítettek felszínre hozni.

A dobókockát pedig úgy szoktuk használni, hogy dobunk egyet, és azt a szeretetnyelvet alkalmazzuk: szívességek kapcsán megbeszéljük, hogy a következő óráig mindenki tegyen egy szívességet valakivel, akire most éppen neheztel. Az ajándékozás kapcsán, gondolja végig, hogy mit tudna adni, a mellette ülő társának, és így tovább.

A dobókocka jól használható egy-egy irodalmi mű, elsősorban novella vagy vers elemzése kapcsán is. Magyar nyelv- és irodalomtanárként abban segít, hogy egy-egy mű kapcsán bele tudjanak a gyerekek helyezkedni érzelmileg a költő, vagy író helyzetébe. Mit érezhetett egy-egy szereplő? Hogyan jelenik meg a csend, és mi a jelentősége egy-egy műalkotásban? Vagy mese elemzésekor, az ajándékozás kapcsán: „Jó tett helyében jót várj!”, mi lett ennek a következménye a főhős életében? Nagyon jól használható a Szívtől szívig- dobókocka a kiscsoportos munkában, amikor azt a feladatot kapják a gyerekek, hogy egy-egy szeretetnyelv megnyilvánulásait, vagy annak éppen hiányát találják meg a novellában vagy versben.

A dobókocka és érzelemkártya hatékonyan használható osztályfőnöki órán is. Képesek vagyunk így az élményeket feldolgozni. Akár a már megtörtént osztálykirándulást értékelni és az érzéseket megbeszélni. Hol találkoztunk a közös élmények során a szívesség, a testi érintés és a többi szeretetnyelvvel? A Szívtől szívig-dobókocka és érzelemkártyák felhasználásának csak néhány változatát, lehetséges használati módját ismertettem, amiket én magam használok mindennapi munkám során. A megalkotók célja az volt, hogy minden pedagógus a saját igényei és szükségletei szerint vegye kézbe ezeket az oktatási segédeszközöket, és a játék örömén keresztül társuljon a tananyag befogadása.

Kívánom kollégáimnak, hogy ne csak tanítványaik, hanem saját maguk kedvére és épülésére is használják a Szívtől szívig-dobókockát és az érzelemkártyákat! Tapasztalatom szerint az eszközökbe fektetett idő sokszorosan megtérül! Sok örömet és kellemes időtöltést kívánok!

Bordány, 2025. augusztus 5.

Lippai Judit pedagógus

Ádám Jenő Általános Iskola és AMI, Bordány