Beszámoló a Szívtől-Szívig konferenciáról

Kovács Eszter (hallgató, KRE BTK Tanárképző Központ):

Szívtől-szívig dobókocka az óvodai nevelés gyakorlatában

2021. május 13-án a Csillaggyertyafény Alapítvány által szervezett „Párbeszéd szívtől-szívig” – VI. Országos Szakmai Konferencián jártam, ahol a családunkban már évek óta ismert Szívtől-szívig dobókocka óvodai nevelési gyakorlatban való használata került bemutatásra. A Szívtől-szívig dobókocka ötlete Börönte Márta szívében született 2010-ben. Márta a Rákosszentmihályi Evangélikus Gyülekezet lelkésze, a Csillaggyertyafény Alapítvány kuratóriumának elnöke és mentálhigiénés szakember is egyben. Korábban egy képzés előkészítése közben született az ötlete, hogy a Gary Chapman által definiált öt szeretetnyelvet egy dobókocka különböző oldalain jelenítse meg, ami segíthet abban, hogy a szeretetnyelvek üzenetét közelebb vigye, és a hétköznapokban is kézzel foghatóbbá tudja tenni a kocka használói számára. Márta a kocka hatodik oldalán a szeretet összes megnyilvánulási formájának legfőbb forrásaként a „csend”, a magunkban való elmélyülés fogalmát tüntette fel.1 Börönte Márta 2017-ben találkozott Gary Chapmannel Budapesten, amikor alkalmuk volt személyesen is beszélgetni a szeretetnyelvekről és a Szívtől-szívig dobókockáról.

Az évek során számos helyre eljutott a kocka: a gyülekezet családjaihoz, más gyülekezetekhez határon innen és túl. A kocka magyar, angol, finn, német, spanyol nyelven gurul öt földrészen át, és immár eljutott a pedagógusokhoz is. A kocka aktív használata az az óvodai nevelésben elsőként két nagytarcsai óvodában került bevezetésre kísérleti jelleggel: a Szivárvány Evangélikus-Keresztyén Óvodában és a Nagytarcsai Csillagszem Óvodában. Az evangélikus óvoda tapasztalatairól kaptunk információkat a konferencián.

A konferencia fővédnöke dr. Dr. Pécsi Rita Phd neveléskutató, az Apor Vilmos Főiskola docense volt, aki néhány nagyon erős kulcsfogalommal adott keretet az óvodai tapasztalatoknak a Szívtől-szívig dobókocka alkalmazása kapcsán. Hangsúlyozta a kocka által hordozott fontos üzenetet, miszerint nem elég szeretni a másikat, mert nem mindegy az sem, hogy hogyan szeretünk. Ahhoz, hogy képesek legyünk úgy szeretni, ahogy az a másiknak is jó, képesnek kell lennünk az ön- és társismeretre, arra, hogy tisztán lássuk, mire van szükségünk nekünk és a másiknak ahhoz, hogy szeretve érezze magát. A kocka óvodai alkalmazása során a közvetett cél az, hogy a gyerekek ráérezzenek a saját szeretetnyelvükre, és világossá váljon számukra az, hogy nem biztos, hogy másnak, akit ők szeretnek, ugyanez a nyelve. A kocka alkalmazása kapcsán dr. Pécsi Rita kiemelte az érzelmi alapú tanulás fontosságát. A kisgyerek azt fogja megjegyezni és megtanulni, amihez érzelmileg tud kapcsolódni, és a gyerekek érzelmi hálózatát, kapcsolódási készségeit fejleszteni kell. Az érzelmi intelligencia magyarázatokon és intellektuális megértésen keresztül nem fejleszthető, csak érzelmi megközelítéseken, tehát élményen, tapasztaláson és azonosuláson keresztül. Ehhez pedig a felnőtt mintán túl a mesék, művészetek, a játék segítségével jutnak. Ahhoz, hogy a tapasztalat érzelmi síkokon beépüljön (létrejöjjenek és megerősödjenek a vonatkozó szinapszisok az idegrendszerben), sokszor ismétlődő élményekre, tapasztalásokra van szükség. Ezért is nagyon jó, ha a kocka használata beépül a mindennapokba, és rendszeresen ismétlődő élmények eszközévé válik.

A nagytarcsai Szivárvány Evangélikus-Keresztyén Óvodában is a fenti megközelítéssel tervezték meg a Szívtől-szívig dobókocka használatának bevezetését, amelyet egy közös nevelőtestületi munka előzött meg az intézményvezető, Fodorné Pecknyik Zsuzsanna aktív támogatásával. Kiindulópontként az intézmény óvodapedagógusai részt vettek egy képzésen, ahol megismerkedhettek a szeretetnyelvekkel elméleti és gyakorlati szinten. Önismereti tesztek segítségével feltérképezhették saját hangsúlyos szeretetnyelveiket. Gyakorlati és elméleti alapokat kaptak a képzés során, és ezt követően megvizsgálták, hogy a pedagógiai programjuk mely pontjaihoz illeszthető a Szívtől-szívig dobókocka, mint pedagógiai eszköz. Miután megállapították, hogy számos már deklarált pedagógiai célt tud támogatni a kocka, elkezdték beilleszteni azt az óvodai hétköznapokba. Ennek alapján alakították ki a 2020/21-es nevelési év munkaprogramját, és gazdag, azóta is folyamatosan épülő módszertant találtak a dobókocka gyakorlati alkalmazásához. Az alkalmazás módjaira példákat láthattunk és hallhattunk a konferencián levetített filmen, és az óvónők személyes beszámolóin keresztül is. Az alábbiakban ismertetek egy-egy példát a gyakorlati alkalmazásról a kocka egy-egy oldala mentén.

A testi érintés az óvodáskorú gyerekeknek alapvető szeretetnyelve, amire nagy szükségük van. Jelen van a népi játékokban, és az egyéb, óvodás korosztálynak szóló játékokban is. Az érintés sok belső érzelmi mozgást indít el. Segíti a beszokást is. Amikor az óvodás csoport a kockának a testi érintés narancs színű oldalát dobja ki, akkor ehhez kapcsolódó játékot játszanak, amivel átélhetik azt, hogy mit jelent a társaikhoz ezen a szeretetnyelven keresztül kapcsolódni. Például, korábban készítettek együtt egy vastag puha fonálból egy kézimunkadarabot, és most azt játszák a gyerekek, hogy ők a fonál, és kötnek magukból egy csoportpulóvert. Minden gyerek lefekszik, és megfogja egy másiknak a kezét vagy a lábát, és így kapcsolódik össze a csoport.

A minőségi idő az óvodás korú gyerek számára szintén fontos szeretetnyelv. Az, hogy mennyiben értékes az ő léte a felnőtt számára, leméri abban is, hogy mennyi csak neki szánt figyelmet és együtt eltöltött időt kap tőle. Egy nagy létszámú óvodás csoportban óhatatlan, hogy ezt nem tudja minden gyerek egyformán megkapni az óvónőtől. A csendesebbek sokszor kevesebb figyelmet kapnak. A kocka segítségével azt gyakorolják a gyerekek, hogy a hogyan tudnak egymás felé is kifejezni a szeretetüket az együtt töltött idővel. Amikor az óvodás csoport a kockának a minőségi idő kék színű oldalát dobja ki, előkerül egy-egy-egy csak erre az alkalomra tartogatott, közösen megélhető játék, amin keresztül megtapasztalhatják, mit jelent ez a szeretetnyelv.

Az elismerő szavak gyakorlását hosszú folyamat megtanulni a gyerekeknek. Hosszú út vezet, amíg eljutnak onnan, hogy a feszültségeiket zsigerből egymáson vezetik le odáig, hogy odafigyelnek arra, hogyan szólnak a társaikhoz. Amikor az óvodás csoport a kockának az elismerő szavak zöld színű oldalát dobja ki, olyankor elindít az óvónéni egy kishajót: „Lics-locs, lics-locs, kit hozott a kishajó?” – És ilyenkor valakiről a csoportban csupa elismerő dolgokat mond el, a többiek pedig kitalálják, ki az. A kishajó így vándorol körbe, és mindenki, akinek a kezébe kerül, továbbadja, elismerő szavak kíséretében. Ilyen formán olyan elismeréseket is megfogalmaznak a gyerekek egymás felé, amit az adott keretek nélkül talán nem tennének, és jól kirajzolódik, hogy mindenki értékes tagja a csoportnak. Továbbá ez a gyakorlat segít nekik árnyalni, személyre szabni a dicsérő szavakat.

A szívesség-figyelmesség egy gesztus, olyasmi, amit nem kell megtennem a másik felé, de mégis megteszem, mert tudom, hogy jól esik neki. Ehhez szintet kell lépnie az óvodásnak. Kilépni magából, és megfigyelni, hogy a másik mit szeretne. Szintén hosszú út, míg a gyerek eltalál idáig. Lehet spontán példamutatással segíteni őt a megtapasztalásban, illetve rávezetni őt: megkérni, segítsen a kicsinek felvenni a cipőjét, mert örülne neki. Az anyák napja is remek alkalom arra, hogy erről a szeretetnyelvről beszélgessünk. Minek örülne anyukám? Lehet, hogy nemcsak egy virágnak, de annak is, ha segítek otthon elpakolni.

Az ajándékozásnak van közös halmaza tehát a szívesség-figyelmesség szeretetnyelvével, és jó, ha ez tudatosodik a gyerekekben. Ugyanakkor a tárgyi ajándék a gyerekek számára egy természetes módon nagy örömöt adó szeretetnyelv. Viszont ez nem kell, hogy vásárolt, vagy új tárgy legyen. A saját kezűleg készített ajándékoknak is őszintén tudnak örülni. Az óvoda tudatosan figyel rá, hogy ez ne vesszen ki a gyerekekből, és a saját kezűleg készített ajándéknak megmaradjon az értéke, amikor egymás megajándékozásáról van szó.

Börönte Márta elsőszeretetnyelvként a csendet határozta meg a Szívtől-szívig dobókocka megalkotásakor, kiegészítve Gary Chapman elméletét. A csend, a befelé fordulás forrása és alapja annak, hogy képesek legyünk másokhoz kapcsolódni és szeretetet adni. Ezt az óvodás gyerekeknek ilyen formában nehezen megfogható jelenséget az óvoda pedagógusai a legkülönbözőbb eszközökkel teszik kézzel foghatóvá. A csend önjogon is értéket képvisel a csoportokban, amit megidéznek, amikor a kocka lila színű oldalát dobják ki – gyertyagyújtással, homokóra lepergésének vizsgálatával, csengettyű vékony hangjára való várakozással. A nagy zsivajban zajló napokban a gyerekek ki vannak éhezve ezekre a nyugodt percekre.

A nagytarcsai Szivárvány Evangélikus-Keresztyén Óvoda pedagógusai egy projektfolyamatban vannak éppen, amelynek első próbaéve a végéhez közeledik. Beszámolójuk szerint nagyon biztatóak az első év tapasztalatai, és sok új ötletük van a kocka használata kapcsán. Tervezik például, hogy a szülők bevonásával tovább ösztönzik a kocka otthoni használatát, megvizsgálják az ismert bibliai történeteket a szeretetnyelvek szempontjából. Terveik között szerepel egy játékgyűjtemény és ötlettár összeállítása is a Szívtől-szívig dobókocka használatához, a módszertan szélesebb körű megismertetése érdekében a szakmai közönség körében is.

További információ:

https://montazsmagazin.hu/parbeszed-szivtol-szivig-vi-orszagos-szakmai-konferencia/
https://www.csillaggyertyafeny.hu/szivtol-szivig-dobokocka/

[1] A kocka otthon is elkészíthető formában letölthető innen: https://www.csillaggyertyafeny.hu/staging/wp-content/uploads/2019/06/szivtol_szivig_dobokocka.pdf